K�sz�ntj�k a Nutri-Energetics Systems (NES) �j holisztikus szeml�let� eg�szs�gprogramj�ban!

Nutri-Energetics Systems (NES) �tt�r� biofizika, forradalmi eg�szs�gprogram!

A NES a j�v� vizsg�lati �s gy�gym�dja a jelenben

A NES  /Nutri-Energetic System/ tudom�nyos modellje az �n. EMBERI TESTMEZ� vizsg�lat�n �s helyre�ll�t�s�n alapul. Az EMBERI TESTMEZ� /Human Body Field  = HBF/ a  fizikai, k�miai, emocion�lis, ment�lis, energetikai �s eml�kezeti mez� kombin�ci�ja, melyben mind a hat aspektus egyar�nt fontos �s k�lcs�nhat�sban �ll egym�ssal. A NES-rendszert megalapoz� kutat�sok felt�rt�k   a HBF szerkezet�t �s m�k�d�s�t, �gy lehet�s�g ny�lt egy �tt�r� technol�gia kifejleszt�s�re, mely k�pes elemezni ezt az �sszetett, bonyolult m�k�d�s� teret. A NES ter�pia c�lja, hogy helyre�ll�tsa az emberi testmez� egys�g�t �s t�mogassa az ember test�ben rejl� term�szetes �ngy�gy�t� k�pess�get.

A NES nem t�netekb�l kiindul� megk�zel�t�s - hanem olyan holisztikus m�dszer, melynek c�lja a test harmoniz�l�sa a j� k�z�rzet �s az eg�szs�ges �llapot el�r�se �rdek�ben.

A NES-ter�pia sor�n kapunk egy j�l �rtelmezhet� m�lyelemz�st a HBF aktu�lis �llapot�r�l �s holografikusan k�dolt NES Info-cseppekkel ki is jav�thatjuk a tal�lt probl�m�kat, �gy Klienseink nem csak egy teljes k�pet kapnak �llapotukr�l, hanem megold�st is a felfedett elv�ltoz�sokra.

A NES-ter�pi�s Infocseppeket arra tervezt�k, hogy vissza�ll�ts�k a rendet a szervezetben, hogy a test homeoszt�zisa helyre�lljon.

Teh�t ez nem gy�gyszeres gy�gy�t�s.

Az angliai Bioenergetikai Kutat� Int�zet �ltal kidolgozott NES-ter�pia pont �gy seg�t, hogy fel�breszti a szervezet �ngy�gy�t� mechanizmusait a szervezet sz�m�ra sz�ks�ges inform�ci� k�zvet�t�se �ltal.

A sz�m�t�g�pre kapcsolt, k�l�nleges �rz�kel� 145 m�r�st v�gez el �gy, hogy a p�ciens r�teszi a kez�t. „L�tja” t�bbek k�z�tt a testben l�v� vegyi elemeket �s vegy�leteket, a sejtrendszer �llapot�t, az energiaszintet. Megmutatja, hogy milyen az inform�ci��raml�s a sejtek fel�, a k�l�nb�z� t�pl�l�kokkal kapcsolatos �rz�kenys�get, vagyis olyan inform�ci�kat ny�jt, melyekb�l nemcsak a megl�v� gondokra lehet k�vetkeztetni, hanem arra is, hogy milyen betegs�gek kock�zata �ll fenn.

Az �n. nutri-energetikai rendszer (Nutri-Energetics System, NES) �j �sszef�gg�sbe helyezi a betegs�gekr�l alkotott felfog�st, egy �j paradigm�t jelent az orvostudom�nyban. A NES-ter�pia t�bb, mint 25 �v kutat�s�nak eredm�nye, mely egyfel�l a kvantumelm�let �s a biofizika, m�sfel�l a keleti orvosi szeml�let szint�zise, k�l�n�s tekintettel arra, hogyan m�k�dik az inform�ci��tvitel a biol�giai rendszerekben.

Teh�t r�viden: van egy testmez�nk, �s A NES ezt olvasni tudja, a testmez�ben tal�lt elt�r�seket pedig az infocseppek seg�ts�g�vel ki lehet jav�tani, mely beavatkoz�s helyre teszi a szervezet kibillent egyens�ly�t.

A rendszer meg�lmod�ja, Peter Fraser  szavaival:

Az elm�lt 25 �v alatt siker�lt felt�rk�peznem az emberi testmez� ( HBF) energetikai szerkezet�t. Azut�n Harry Massey �tk�dolta ezt egy szoftverprogramba, �s k�sz�tett egy klinikai eszk�zt, amely k�pes letapogatni egy ember HBF-j�t. L�nyeg�ben arr�l van sz�, hogy ez a g�p �sszehasonl�tja az illet� testmezej�ben l�v� QED-inform�ci�t a sz�m�t�g�pben l�v� optim�lis mez��vel. Meg kell jegyeznem, ez a g�p a test-er�teret diagnosztiz�lja, r�szletes orvosi diagn�zist nem ad. Annyit �ll�tunk, hogy meg tudjuk �llap�tani, hol vannak hib�k vagy elv�ltoz�sok a p�ciens biol�giai er�ter�ben. �gy hissz�k, ez a kulcsa a betegs�geknek, �s kijav�t�sa a gy�gyul�st jelenti. Ez a rendszer k�pes azonos�tani a p�ciens er�ter�nek elhajl�sait �s torzul�sait, �s ezzel seg�ts�get ny�jt a kezel�orvosoknak, hogy meghat�rozz�k, milyen inform�ci�s cseppekre van sz�ks�g az er�t�r helyre�ll�t�s�hoz.

 Peter Fraiser interj�:

 Az Emberi Testmez� ter�let�nek forradalmas�t�sa
Peter Fraser

Peter Fraser ausztr�l sz�rmaz�s�, Melbourne-ben sz�letett �s a melbourne-i egyetemen tanult. R�vid tan�rkod�s ut�n sokat utazott, v�g�l visszat�rt Ausztr�li�ba, hogy k�nai orvostudom�nyt tanuljon. K�s�bb az Ausztr�l Akupunkt�ra F�iskola igazgat�ja lett, ahol t�z �ven �t tartotta kurzus�t, m�g azt a Victoria Egyetem fel nem vette diplom�s k�pz�sei k�z�.

1984-ben a f�iskol�r�l t�vozva D�l-Ausztr�li�ba ment, hogy az energia-orvosl�sr�l �rjon. Kutat�i karrierje akkor kezd�d�tt, amikor egy szaklapban kezdett publik�lni. �rdekl�d�se a r�gi b�lcsekt�l a modern fizika fel� fordult. Kutat�sai el�rtek egy olyan st�diumba, ahol m�s biofizikusok anyagilag t�mogatni kezdt�k.

2002-ben tal�lkozott a hasonl� ter�leten dolgoz�, feltal�l�-v�llalkoz� Harry Massey-vel, 2004-ben Nagy-Britanni�ba k�lt�z�tt, �s a Harry Massey �ltal kifejlesztett g�phez val� szoftver-protot�pusok fejleszt�s�vel foglalkozott.

A nutri-energetikai rendszer �s az emberi test-mez�

Interj� P. Fraserrel

(Matt Laughlin)

Az �n. nutri-energetikai rendszer (Nutri-Energetics System, NES) �j �sszef�gg�sbe helyezi a betegs�gekr�l alkotott felfog�st, egy �j paradigm�t jelent az orvostudom�nyban. A NES t�bb, mint 25 �v kutat�s�nak eredm�nye, mely egyfel�l a kvantumelm�let �s a biofizika, m�sfel�l a keleti orvosi szeml�let szint�zise, k�l�n�s tekintettel arra, hogyan m�k�dik az inform�ci��tvitel a biol�giai rendszerekben. Ez a cikk az �n. kvantumelektrodinamikus (QED) emberi test-mez�nek a felt�rk�pez�s�t mutatja be.

UE (Unified Energetics): Tekints�k �t el�sz�r az �n �ltal kifejlesztett NES rendszert.

PF (Peter Fraser): �! Eml�kszem, amikor napokig k�szk�dtem azzal, hogy elmagyar�zzam a gondolataimat egy orvosprofesszornak. Akkor hirtelen hozz�m fordult �s ezt mondta: „�gy �rti, van egy testmez�nk, �s �n ezt olvasni tudja?” Igent mondtam. Ennyire egyszer�, de a gondolatokat kifejezni igen neh�z. Az elm�lt 25 �v alatt siker�lt felt�rk�peznem az emberi testmez� ( HBF) energetikai szerkezet�t. L�tezik egy testmez�, �s r�j�tt�nk, hogyan lehet olvasni azt Azut�n Harry Massey �tk�dolta ezt egy szoftverprogramba, �s k�sz�tett egy klinikai eszk�zt, amely k�pes letapogatni egy ember HBF-j�t. L�nyeg�ben arr�l van sz�, hogy ez a g�p �sszehasonl�tja az illet� testmezej�ben l�v� QED-inform�ci�t a sz�m�t�g�pben l�v� optim�lis mez��vel. Meg kell jegyeznem, ez a g�p a test-er�teret diagnosztiz�lja, r�szletes orvosi diagn�zist nem ad. Annyit �ll�tunk, hogy meg tudjuk �llap�tani, hol vannak hib�k vagy elv�ltoz�sok a p�ciens biol�giai er�ter�ben. �gy hissz�k, ez a kulcsa a betegs�geknek, �s kijav�t�sa a gy�gyul�st jelenti. Ez a rendszer k�pes azonos�tani a p�ciens er�ter�nek elhajl�sait �s torzul�sait, �s ezzel seg�ts�get ny�jt a kezel�orvosoknak, hogy meghat�rozz�k, milyen inform�ci�s cseppekre (infocseppekre) van sz�ks�g az er�t�r helyre�ll�t�s�hoz.

Az infocseppeket szint�n mi fejlesztett�k ki a g�p mell�, �s mivel elgondol�saink olyannyira forradalmiak, �gy d�nt�tt�nk, �jrakezdj�k a kezdetekt�l, �s k�sz�t�nk orvosi anyagokat is, amikkel korrig�lni lehet a testmez� hib�it. Ezek tiszt�n energia-alap�ak, nem gy�gyn�v�ny-kivonatok, nem �sv�nyok vagy hasonl�k. Kiz�r�lag energetikai konfigur�ci�k.

Amikor megvizsg�ljuk a HBF-et, h�sz-harminc rossz, vagy s�r�lt dolgot is tal�lhatunk, de r�j�tt�nk, hogy nem adhatunk egy p�ciensnek h�sz vagy harminc k�l�nb�z� infocseppet egyszerre, mert szeml�tom�st kif�radnak t�le... (Nevet�s). Az infocseppek igen er�sen hatnak bizonyos emberekre. Azt kellett mondanunk, hogy rendben, akkor melyik ter�let a legfontosabb? �gy h�t fel�ll�tottunk egy fontoss�gi sorrendet, amely alapj�n a kezel�orvos a leg�sszer�bb gy�gyszerez�st tudja meg�llap�tani a beteg sz�m�ra. Ebb�l �ssze�ll�tottunk egy online elv�gezhet� kurzust. Ezt m�r t�bb sz�z orvos el is v�gezte.

A kvantumelm�let ter�let�n kutattam; huszon�t �ven �t vizsg�ltam a test-mez�t �s azt, hogyan szab�lyozza �nmag�t. Kutat�saim nagy r�sze egyszer� pr�b�lkoz�s volt. Mostanra lett egy olyan rendelkez�s�nkre �ll� rendszer, amely a klinikai gyakorlatban a holisztikus szeml�let� orvosok sz�m�ra hasznos�that�: az a felismer�s, hogy folyamatos inform�ci�-�sszek�ttet�sben van tudatunk �s fizikumunk. Nincs k�l�n az egyik �s a m�sik, nem puszt�n valamif�le kapcsolat van k�zt�k; a kett� egy �s ugyanaz. L�nyegileg ugyanazt az inform�ci�t jelentik, nem pedig k�t k�l�n dolog, amely „�sszek�ttet�sben van”. Felfedez�seink megd�bbentettek benn�nket, �s biztosak vagyunk benne, hogy m�sokat is megd�bbent, ha szembes�lnek ezekkel a gondolatokkal. Felfedezt�k, hogy a test-mez� szerkezete egyes�ti az ember fizikai �s ment�lis r�szeit. Kev�s �j van abban, amit csin�lunk, de azt hiszem, tett�nk n�h�ny hat�rozott l�p�st abba az ir�nyba, hogy a gy�gy�t�st �s a tudom�nyt integr�ljuk.

Van egy �rdekes dolog, ami nemr�g mer�lt fel a folyamatban l�v� kutat�saink sor�n: egy olyan infocsepp, amely �gy t�nik, �sszek�ttet�st teremt a pszich� �s az immunrendszer funkci�i k�z�tt. Vajon mi�rt van, hogy egyesek �ppen vizsga el�tt lesznek influenz�sak, vagy hogy kapcsolati neh�zs�gekkel �sszef�gg�sben kr�nikus mellkasi betegs�gek szoktak el�fordulni? V�gre kezdhetn�nk valamit a k�rd�ssel. Az emberi test-mez� eddig elk�pzelhetetlen m�don teremt kapcsolatot a test k�l�nb�z� funkci�i k�z�tt. Legut�bbi kutat�saink azt mutatt�k ki, hogy a thalamus �s a hypothalamus a HBF r�v�n a teljes lymphatikus immunrendszerrel kapcsolatban van.

UE: Tapasztalatai szerint ez a rendszer els�re az�rt olyan riaszt�, mert az energi�nak ez a kvantumszer� (nem line�ris) szeml�lete viszonylag �j dolog sokak sz�m�ra?

PF: �gy is mondhatjuk. �s folytathatn�nk azzal, hogy az energia viselked�s�r�l alkotott k�p�nk teljesen rossz, amennyiben az iskolai tank�nyvekre alapozzuk. A kvantum-felfog�s szerint l�tezik egy folyamatos, �sszef�gg� energia-birodalom, mely a hangt�l, az elektrom�gnesess�gig, a f�nyig �s m�g tov�bb terjed. Ezek mind �sszef�gg�sben vannak, m�sk�pp sz�lva ezek nem elk�l�n�lt kis dobozk�k. A fiziol�gusok f�l �vsz�zada tudj�k, hogy minden k�miai folyamatnak van nemline�ris kapcsol�d�sa, a nem linearit�s pedig a kvantummez�-dinamika saj�tja. Ennek ellen�re az emberek ragaszkodnak a k�miai vagy elektrok�miai testmodellhez, mert ez lett n�pszer� az elm�lt negyven �vben, �s mert nagyon sok remek kutat�si eredm�ny �ll rendelkez�sre r�la.

UE: Azt olvastam, hogy a NES rendszer a hagyom�nyos k�nai orvosl�ssal sorolhat� egy kateg�ri�ba, �m t�l is haladja azt. Hogy is van ez?

PF: Nem mondan�m, hogy egy kateg�ria a k�nai orvosl�ssal, ink�bb annak egy messzire men� tov�bbfejleszt�se. Kutat�saim sor�n siker�lt meghat�roznom, hogy a k�nai �n. meridi�nok egym�ssal mind energetikai kapcsolatban vannak. Ez k�s�rletek �tj�n der�lt ki, mint ahogy az is, hogy mint�zatok ismerhet�k fel ezen az �ton, �s ha valahol ism�tl�d� szerkezetet tal�lunk, ott t�rv�nyszer�s�geket lehet megfogalmazni, ahol pedig t�rv�nyszer�s�gek vannak, ott tudom�ny van. Ezen t�l felfedeztem, hogy kb. tizen�tf�le k�t�sz�vet van az emberi testben, melyek egy�ttesen inform�ci�-�tviteli m�diumk�nt m�k�dnek. Ez a biol�gia sz�m�ra term�szetesen m�r ismert volt, de az nem, hogy strukt�r�t alkotnak. J�l ismert p�ld�ul, hogy a feh�rj�k jelentik a kulcsot a testen bel�li inform�ci�-�tvitel meg�rt�s�hez, ahogy azt Bruce Lipton nemr�g megjelent k�nyve oly ragyog�an le�rja. �n messzebb megyek, mint ez a sejtbiol�giai munka, mivel �n a feh�rj�kn�l nagyobb strukt�r�kat vizsg�lok.

Azt tal�ltam, hogy h�rom elk�l�n�thet� testter�let van. Egyfel�l ott van a kering�si rendszer a maga feh�rj�ivel, nyom�shull�maival �s, ami tal�n a legfontosabb, �raml�si dinamik�j�val. M�sfel�l van a k�t�sz�veteknek egy rendszere, mint amilyen a szervrendszer. Ezt a k�nai orvostudom�ny m�r felfedezte, ezt nevezik meridi�n-rendszernek. De azt�n ott van m�g az idegrendszer a maga t�k�letess�g�ben, minden alrendszer�vel �s ter�let�vel. Hangs�lyoznom kell, hogy a hagyom�nyos k�nai orvostudom�ny nem ismeri az idegrendszert. T�k�letlen a rendszere. R�j�ttem, hogy a kvantummez�t az idegrendszer m�k�dteti, mivel t�lt�se van, �s elektromos t�lt�sre van sz�ks�g ahhoz, hogy a kvantummez� m�k�dj�n. Ha kihagyjuk az idegrendszert, a testmez� fenntart�s�nak legfontosabb t�nyez�j�vel nem sz�molunk. Teh�t van h�rom egym�sba sz�v�d� testmez�nk. Ennyiben t�lhaladtam a k�nai orvostudom�nyt, elismerve term�szetesen a brili�ns �s leny�g�z� m�ltat. Ez a h�rom egym�sba kapcsol�d� ter�let nyilv�nval�an hihetetlen�l komplex, melyekkel az �l� szervezetekben zajl� inform�ci�t�rol�s �s inform�ci�csere m�k�d�se le�rhat�.

UE: Mes�lje el nek�nk, mi ind�totta arra sok �vvel ezel�tt, hogy hagyom�nyos k�nai orvosl�ssal foglalkozzon!

PF: �gy jutottam a k�nai orvosl�s tanulm�nyoz�s�hoz, hogy p�lyaelhagy� tan�r voltam, �s kerestem valamit, amivel foglalkozhatn�k. Eml�kszem, utols� doll�rjaimat egy bevezet� kurzusra k�lt�ttem, m�g Ausztr�li�ban, azt�n az lett bel�le, hogy ennek a f�iskol�nak (K�nai Orvostudom�ny �s Akupunkt�ra F�iskola) az igazgat�ja lettem. A kurzus egyre sz�lesedett, m�gnem a Victoria Egyetemre ker�lt�nk Melbourne-be, mint diplom�s k�pes�t�st ad� szak. De m�g akkorib�l is eml�kszem azokra az ideges�t� emberekre a terem v�g�ben, akik olyan k�rd�seket tettek f�l, amelyekre nem tudtam v�laszolni... (Nevet�s.) Mi az a Qi? Mit csin�l? Mi a betegs�g? Mi az a Qi blokkol�s? Mi t�rt�nik, amikor besz�rod a t�t? Nem tudtam kiel�g�t�en v�laszolni ezekre a k�rd�sekre. (Nevet�s.) Az elk�pzel�sek tetszet�sek, haszn�lhat�ak, �s az akupunkt�ra t�nyleg m�k�dik. De miut�n tizenh�rom �vig olvastam a kutat�sr�l �s gyakorlatr�l sz�l� �si k�nai sz�vegeket k�l�nb�z� ford�t�sokban, sehogy sem tudtam �sszeegyeztetni a nyugati gondolkod�ssal, ami ugyeb�r egy analitikus, tapasztalatalap� gondolkod�sm�d.

Az eg�sz nagyon neh�zz� v�lt. Egy kutat�biol�gus azt�n v�gre meggy�z�tt arr�l, hogy nem besz�lhetek �lland�an ebben a k�nai orvosi szakzsargonban, mert nincs jelent�se. Ilyeneket mond az ember, hogy „ha j�l l�tom, van egy kis v�lad�k a Chong Mai-odban, az emberek meg nem �rtik – mi a csud�r�l besz�l maga egy�ltal�n?” (Nevet�s.) Meggy�z�tt arr�l, hogy az �ltal�nosan elfogadott tudom�nyos nyelven kell megsz�lalnom, ha azt akarom, hogy t�bben figyeljenek r�m. Komolyan vettem a tan�cs�t, �s felhagytam ezzel a besz�dm�ddal. Ennek az lett a k�vetkezm�nye, hogy a biol�gusok, n�h�ny ritka kiv�telt�l eltekintve, nem �lltak sz�ba velem az elrugaszkodott �tleteim miatt, az akupunkt�r�sok meg az�rt mell�ztek, mert cserbenhagytam �ket. Mik�zben azon voltam, hogy a gy�gy�t�st m�lyebben meg�rtsem, az �gvil�gon senki sem �llt mellettem... (Nevet�s.) Ha �jszer�en n�zed a dolgokat, mag�nyos �ton j�rsz, egyed�l kell menned.

A leg�rdekesebb az volt, hogy mihelyt az elfogadott tudom�nyos nyelvezetre v�ltottam, �gy t�nt, m�g nehezebb kifejezni �s megmagyar�zni a dolgokat. A k�nai orvosl�s, a biol�gia �s az orvostudom�ny nem passzoltak �ssze!

Ezen az �ton �sszehozott a sors n�h�ny emberrel, akik seg�tettek a kutat�sban, �s eljutottunk od�ig, hogy azt kellett mondanunk: „Biztosak vagyunk benne, hogy l�tezik Qi, mert tev�kenys�g�t tapasztaljuk, mik�zben akupunkt�r�s kezel�st alkalmazunk. Viszont lehets�ges-e, hogy ez val�ban aff�le ezoterikus energia, amely nincs benne a fizika-tank�nyvekben, vagy net�n m�giscsak benne van a fizikak�nyvekben?” Ez a kutat�s Ausztr�li�ban zajlott, egy biol�gus fel�gyelete mellett, s v�g�l az energia t�rbeli struktur�l�d�s�nak �jszer� felfog�s�hoz vezetett. A k�rd�s imm�r az inform�ci� szervez�d�s�re vonatkozott, nem pedig arra, hogy l�tezik-e ez a bizonyos Qi. Ez vezetett v�g�l a kvantum elektro-dinamikus emberi testmez� felt�rk�pez�s�hez; �s ez vezetett el annak meg�rt�s�hez, hogy hogyan struktur�l�dik maga az inform�ci�, pontosabban hogyan szab�lyozza az emberi test-mez� az inform�ci�t a testen bel�l. A HBF egy szab�lyoz� strukt�ra. Az a feladata, amire a DNA – Bruce Lipton szerint – nem k�pes.

UE: Az energia t�rbeli struktur�l�d�s�val kapcsolatos kutat�sai �s felfog�sa nagyr�szt kvantumfizikai felfedez�sein alapszik?

PF: Igen. Autodidakta kvantumfizikus vagyok, r�szben az�rt, mert nemigen akad egyetlen ember, aki hat�rozottan tudn�, mir�l is sz�l a kvantumfizika. Ez el�g arrog�nsan hangzik egy k�v�l�ll� r�sz�r�l, de kider�lt sz�momra, hogy kb. h�t k�l�nb�z� kvantumfizikai iskola l�tezik. Szerencs�re 2006-ban tal�lkoztam egy olyan felfog�ssal, amellyel maxim�lisan azonosulni tudok. A legokosabb ember, akinek az elektronok �s fotonok szerkezet�r�l alkotott elm�lete pontosan passzol az �n t�bb�ves megfigyel�seimhez, Milo Wolff. Neki siker�lt megfogalmazni azt a gondolatot, hogy nincsen „val�” vil�g szemben a „virtu�lis” vil�ggal. MINDEN VAL�S. Ez azt jelenti, hogy direkt m�dszerekkel lehet m�r�seket v�gezni a kvantumfizik�ban. A hagyom�nyos kvantumfizik�ban nem lehet m�r�seket v�gezni, ez�rt ezt matematik�val helyettes�tett�k, ami pedig j�slatokat fogalmaz meg a szubarktikus r�szecsk�kr�l. A 80-as �vekben Richard Feymannak siker�lt pontos j�slatokat megfogalmaznia a r�szecsk�k viselked�s�vel kapcsolatban, de megm�rni nem tudta �ket.

Volt-e teh�t valamilyen �rt�kelhet� inform�ci�m? Igen. Milo Wolff ragyog� k�nyv�ben megjegyezte, hogy a teret nem vizsg�lt�k. A t�r egy�ltal�n nem �res – az �n kutat�som pedig ennek a k�l�nb�z� frekvenci�kon jellemz� szerkezet�vel �s jellegzetess�geivel kapcsolatos.

�sszpontos�tottam. Azt mondtam magamban: nos, mit is vizsg�lok? Mit m�rek? 1990 k�r�l, amikor m�r hossz� �vek �ta foglalkoztam k�nai orvosl�ssal �s fizik�val, azt vettem �szre, hogy valami t�rt�nik, amikor az energia k�l�nb�z� t�rbeli konfigur�ci�t kapunk. Arra gondoltam, hogyha megm�r�nk valamit, az energia t�rbeli elrendez�d�s�t, akkor ez az energia t�rbeli viselked�s�nek k�zvetlen megfigyel�s�t jelenti. Csaknem minden tudom�nyos m�r�s k�zvetett: egy dolognak egy m�sik dologra gyakorolt hat�s�t szoktuk m�rni – a kvantumfizik�ban is.

�gy h�t 1990 �s 1997 k�z�tt a dolgok sz�p lassan kibontakoztak, �s vil�goss� v�lt, hab�r ez elk�peszt�en bonyolult dolog, hogy teh�t valami olyasmit pr�b�ltam m�rni, amit a t�r vezet�k�pess�g�nek nevezhetn�nk. A t�r vezet�k�pess�g�ben el�id�zett v�ltoz�s lett v�g�l az �n tudom�nyos m�dszerem. Az az elgondol�som viszont, hogy valamilyen elektromos jelens�get vizsg�lok, a k�s�rletek alapj�n helytelennek bizonyult.

Felfedez�seimet arra a t�nyre alapoztam, hogyha az ember az energi�t t�rben vizsg�lja, annak jellegzetess�gei vannak, melyeket katalogiz�lni lehet, �s fel lehet haszn�lni egy rendszer fel�p�t�s�re, ami ugyeb�r a NES rendszer lett. Ha ez k�ptelens�g lenne, akkor term�szetesen semminek nem k�ne t�rt�nnie akkor, amikor infocseppeket adunk valakinek, amelyek a t�rnek �s a t�rben t�rolhat� inform�ci�nak ezen a felfog�s�n alapulnak. Semmi hat�sa nem lehetne a testre, ha az elm�let�nk hib�s. �m 2000-2001 k�r�l ezek a k�sz�tm�nyek a legmegd�bbent�bb tapasztalatokhoz juttattak. Ez pedig v�gtelen�l felb�tor�tott! Elk�pzelheti, 1983-t�l kezdve, amikor abbahagytam az akupunkt�ra-tan�t�st, v�ndoroltam a senki f�ldj�n eg�szen 2001-ig...ez hossz� id�, hm, italozgatva! (Nevet�s.) Tudtam, hogy van ott valami, de v�rnom kellett addig, am�g meg nem l�tom. Olyasmi ez, mint a Zen medit�ci�: el kell dobnod minden edigi elk�pzel�sed arr�l, hogy mi t�rt�nik, �s azt kell figyelned, ami t�nylegesen t�rt�nik.

UE: Ez - a l�thatatlan hat�sok er�ter�nek a gondolata - valami olyasmi, amivel kapcsolatban maga is szkeptikus volt?

PF. �gy bizony. Hadd mondjam el: n�h�ny �ve �n magam sem hittem egy sz�t sem ebb�l az er�t�r-elm�letb�l. De azt�n megv�ltoztak a dolgok. Vegy�k p�ld�ul azt a gondolatot, hogy a hang igen fontos. Az �lm�ny onnan sz�rmazik, hogy egyszer valaki k�rte, hadd j�tsszon didzseriduval a hasamon. Egyik bar�tom, Melvin azt mondta, ez egy �si bennsz�l�tt gy�gy�t�si m�dszer. Akkor szkeptikus voltam, nem gondoltam, hogy kapcsolat lenne a hang �s az eg�szs�g k�z�tt, de nyitott voltam az �tletre, �s arra gondoltam, ki kell pr�b�lni a dolgokat, �s megn�zni, mi t�rt�nik. Beleegyeztem, csin�ljuk. Didzseriduzott a hasamon kb. t�z percig, �s a k�vetkez� napokon iszony�an megf�jdult a hasam. M�skor ezeken a kis r�zcsengetty�k�n j�tszott a testem f�l�tt. Akkor pedig hihetetlen eml�ktorl�d�som lett, olyan dolgokra eml�keztem vissza, amelyek h�sz �vvel az el�tt t�rt�ntek, olyan �l�nken, mintha �ppen akkor t�rt�nn�nek.

Hogy lehets�ges az, hogy gerjesztek egy hangot a test bizonyos r�sze f�l�tt, �s ennek k�vetkezm�nyek�ppen eml�k�z�n �nti el a tudatomat? M�r tudjuk, hogy az eml�kezet a test minden r�sz�ben t�rol�dik, ami azt jelenti, hogy a testmez�ben van t�rolva. Teh�t a tudatban kifejez�sre jut� fizikai v�lasz nemcsak az�rt van, mert az eg�sz test t�rol eml�keket, hanem mert minden egyes sejt t�rol eml�keket. Csak �ppen arr�l van sz�, hogy nem annyira mag�ban a sejtben van, hanem abban az er�t�rben, amelyet a sejtben zajl� energetikai transzfer gerjeszt. Ez az eg�sz arra mutat r�, hogy energia-kontinuum van a hang �s a f�ny k�z�tt. Ezt szonolumineszcenci�nak h�vj�k, �s 1933 �ta ismert dolog.

UE: Tud mondani egy p�ld�t arra, hogyan tudott �tv�ltani arr�l, hogy klinikai kontextusban t�rt�n� dolgokat egyf�lek�ppen szeml�ljen, arra, hogy �szrevegye: tulajdonk�ppen valami m�s t�rt�nik?

PF: Term�szetesen. Miel�tt elmondan�m a p�ld�t, hadd eml�keztessek arra, hogy fontos tudom�sul venni, hogy amikor �sszekapcsolunk gondolatokat a t�rben – a gondolatok puszta inform�ci�k – az esem�ny k�r�l megv�ltozik a t�r vezet�k�pess�ge. Ez azzal van �sszef�gg�sben, hogy er�t�r j�n l�tre akkor, amikor energia �ramlik �t az egyik pontb�l a m�sikba. Ez �ri�si! El�gg� elk�peszt� dolog, mert a vezet�k�pess�g v�ltoz�sa azt jelentheti p�ld�ul, hogy k�nnyebben t�rt�nnek meg elektromos jelens�gek, ha a vezet�k�pess�g megv�ltozik. �s ez nem lok�lis. Az inform�ci�csere k�zvetlen k�rnyezet�ben v�ltozik meg. N�zz�k meg a klinikai gyakorlatban haszn�lt, forgalomban l�v� elektroderm�lis m�szereket. Ezek kiv�l�an p�ld�zz�k ennek az elvnek a m�k�d�s�t. Negyven �ven �t azt hitt�k, hogy valami elektroderm�lis dolgot m�r�nk, val�j�ban nincs itt sz� semmif�le elektromoss�gr�l. Hadd magyar�zzam el.

�ri�si dolog ez, ha egy gyakorl� orvos felismeri. Bizonyos elektroderm�lis m�szerek nem m�k�dnek s�t�tben. Ha elektromos elven m�k�dn�nek, akkor s�t�tben is haszn�lni lehetne �ket. Ha viszont kvantum-alap�, vagyis foton �s elektron interakci�ja kell a m�k�d�s�hez, akkor �rthet�, hogy �les f�nyviszonyok k�z�tt jobban m�k�dik. Ez term�szetesen k�s�rletileg kimutathat�. Amikor egyszer� elektroderm�lis m�szerekkel k�s�rleteztem, felfedeztem, hogy a fesz�lts�gv�ltoz�snak nincs hat�sa, ha nincs mennyezet. Egyik m�szer sem m�k�d�tt szabad �g alatt. Ez legal�bbis furcsa. Most m�r �rtem, hogy az�rt van sz�ks�g mennyezetre, hogy visszaverje az inform�ci�t. Ha �rt a fizik�hoz, akkor vil�gos, nem? �, persze. Most teh�t vil�gos, hogy a szervek �s szervecsk�k strukt�r�ja d�nt� t�nyez� az energetikai funkci�juk szempontj�b�l.

N�zz�k m�shonnan. Az elektromos impulzus vezet�ken megy kereszt�l. Ha kih�zzuk a vezet�ket, �s a rendszer m�gis m�k�dik, akkor azt mondjuk, ez a rendszer nem lehet elektromos, mert az elektromoss�ghoz vezet�k kell. Ha a t�ren kereszt�l megy, akkor valamif�le er�teret, mez�t fogunk keresni, �s az er�t�ren kereszt�l val� energia�raml�st fogjuk vizsg�lni. Az er�t�r tulajdonk�ppen energia, �s amikor az energia egyik pontb�l a m�sikba megy, er�teret hoz l�tre maga k�r�l. �gy amikor kvantummez�kr�l besz�l�nk, olyan er�t�rre gondolunk, amely elektromos t�lt�sb�l �ll, meg f�nyb�l, egy kev�s neh�zs�gi er�b�l, egy kis m�gnesess�gb�l �ll. Mindezek az inform�ci�hordoz�si k�pess�g igen k�l�n�s konfigur�ci�j�t alkotj�k, amit QED-nek azaz kvantum elektro-dinamikus mez�nek h�vunk.�s m�g felmer�lhetnek tov�bbi el�gaz�sai. A QED mez� gondolata a nyolcvanas �vekben kezdett n�pszer�v� v�lni Feynman munk�ja r�v�n, de az elgondol�s maga az 1920-as �vek k�zep�ig megy vissza.

Ezek a felfedez�sek – a t�r vezet�k�pess�g�nek az inform�ci�-kapcsol�d�s r�v�n bek�vetkez� v�ltoz�sa – teljesen meg fogj�k v�ltoztatni felfog�sunkat arr�l, hogy hogyan m�k�dik az �n. tesztel�s a term�szetgy�gy�szatban, mert t�nyleg �t kell t�rn�nk az elektromos modellr�l a kvantummodellre. A kvantummodell pedig nincs benne a tank�nyvekben, egy kiss� neh�z meg�rteni. Mi, akik a NES-sel foglalkozunk, �jjel-nappal azon dolgozunk, hogy kurzusokat �s k�nyveket �rjunk a probl�ma elh�r�t�sa �rdek�ben.

UE: Nem vagyok benne biztos, hogy teljes m�rt�kben �rtem ezeknek az �ll�t�soknak, ezeknek a felfedez�seknek a jelent�s�g�t. (Nevet�s.)

PF: Eln�z�st, azt hiszem t�l gyors voltam. Nos akkor most fel kell, hogy tegye a k�rd�st, mi is a jelent�s�ge? (Nevet�s.) Arr�l van sz�, hogy egy er�t�r specifikus inform�ci�t k�pes hordozni. Egyszersmind egy kapszul�r�l besz�l�nk, vagyis arr�l, hogy az inform�ci� v�dve van. Lesznek emberek, akik eljutnak addig az elk�pzel�sig, hogy az inform�ci� kereszt�lmegy a test�nk�n, vagy egy k�miai rendszeren, vagy egy�b rendszeren, �rteni fogj�k az inform�ci�-�tvitel gondolat�t. De csak kevesen �rtik meg, hogy az inform�ci� annyira �rt�kes, hogy v�dve van. Egy k�miai reakci� eset�ben p�ld�ul a transzfer folyam�n van egy aff�le nyit�s �s z�r�s a r�szecske- vagy hull�mmechanizmusban. Ez megfelel a testben zajl� elektrok�miai mechanizmusoknak, �gyhogy rendben van. En�lk�l az �sszek�t�s n�lk�l r�gt�n sz�m�zn�nk magunkat a vil�g�rbe �s senki sem �llna sz�ba vel�nk. (Nevet�s.)

Vissza kell horgonyozzuk magunkat a val�s�gba. Van egyfel�l a fizikai �rtelemben vett test �s m�sfel�l van a biok�mia. Ez t�k�letesen rendben van, ameddig m�k�dik. De mi kvantumbiol�gi�r�l besz�l�nk. Azt pr�b�ljuk megmagyar�zni, hogy hogyan zajlik a kommunik�ci� a test 50 trilli� sejtje k�z�tt, mik�zben sem a pH-ja, sem a h�m�rs�klete nem v�ltozik napr�l napra, t�len-ny�ron nyolcvan �ven kereszt�l. Ezt soha senki nem magyar�zta meg. Tegy�k fel egyszer�en, hogy ha l�trehozunk egy QED-mez�t, az azt jelenti, hogy a mez� �sszes r�sztvev� tagja tudatos, azaz tud az energiacser�r�l. A mez� �sszes r�sze egyszerre. Honnan tudja minden egyes sejt, mikor van megfelel� h�m�rs�kleten, a kis l�bujjadban �s egyeb�tt? Ki mondja meg neki, �rti? Nem ismerj�k azokat a szerveket, amelyek a pH-t �s a h�m�rs�kletet szab�lyozz�k. Mi azt �ll�tjuk, hogy a testmez� strukt�r�ja k�r�l van valami vel�nk sz�letett, amely szab�lyozza ezeket.

Bruce Lipton, „A hit biol�gi�ja” (The Biology of Belief) c�m� k�nyve ad egy remek, �szinte �sszefoglal�st arr�l, mi is a v�lem�nye a genetik�r�l. Lehetetlen, hogy el�g g�n�nk legyen ahhoz, hogy a genetika feltal�l�inak �sszes rem�ny�t bet�lts�k. Az 1956-ban sz�letett rem�nyeknek sajnos befellegzett. �s ha ma �jra megn�zz�k a genetik�t, be kell ismerj�k, hogy m�g fantasztikus a magyar�zat a feh�rjereplik�ci�ra, a magasabb szint� dolgokhoz, a dolgok szervez�d�s�nek a magyar�zat�hoz m�r valahol m�shol kell kutakodnunk.

UE: �s ennek a „valahol m�shol”-nak az emberi testmez�ben zajl� energiatranszferhez van k�ze.

PF: �gy van. Figyelemrem�lt� korrekci�kat tudunk v�grehajtani ott, ahol a mez�ben zavar keletkezett, ahol valamilyen inform�ci� nem tal�l megfelel� utat, vagy torzul. �s csup�n infocseppeket haszn�lunk. Nem csin�ltunk ezernyi k�sz�tm�nyt, mint a homeopatikus gy�gyszerek. Az �let t�l r�vid; �gyhogy egyszer�en �llunk hozz�. Gyakorl� orvosok sz�m�ra van egy sor infocsepp�nk, amelyek arra j�k, hogy biztos�ts�k a mez� beind�t�s�hoz sz�ks�ges energi�t. A legt�bb embernek az er�tere r�szben �sszeesik, amikor betegek, �gyhogy el�sz�r megpr�b�ljuk helyrehozni az illet� er�ter�t. Nem valamilyen testen k�v�li aur�r�l besz�lek, hanem a benn�k l�v� mez�r�l, amit nem lehet l�tni, �m �letbev�g�an fontos dolog.

Figyelemrem�lt� eredm�nyekre jutunk, amikor infocseppeket adunk valakinek, p�ld�ul r�vid id�n bel�l m�regtelen�ti mag�t a szervezet. Vagy a p�ciens ment�lisan r�eszm�l valami nagy dologra. Egy ment�lis realiz�ci� (r�eszm�l�s) ugyanaz, mint egy betegs�g kezel�se. L�nyeg�ben �gy gy�gy�tunk meg egy betegs�get: olyan kapcsolatokat hozunk l�tre, amelyek nem val�sultak meg kor�bban. �s ez a l�nyeg: seg�teni az embereknek, hogy l�trehozz�k ezeket a kapcsolatokat. Azt tal�ltuk, hogy ezek a kapcsol�d�sok ragyog�an lezajlanak, ha az energia – �s vele az inform�ci� – k�nnyebben tud mozogni az er�t�rben.

UE: Megosztana vel�nk n�h�ny reakci�t vagy klinikai p�ld�t, amelyeket a NES rendszer alkalmaz�sa sor�n tapasztalt?

PS: Az egyik legfontosabb felfedez�s a NES-sel kapcsolatban ugyanaz, amit 1500 �vvel ezel�tt a S�rga Cs�sz�r orvosa, a k�nai orvosl�s atyja is felfedezett: egyes�t� jellege van. Azt vett�k �szre, hogy a sz�v olyan, mint egy mini agy. A fiziol�gusok egyet�rtenek abban, hogy sok idegsz�vet tal�lhat� a sz�vben. Arra is r�j�tt�nk, hogy a k�z�pagy energetikailag �sszek�ttet�sben van a sz�vvel. Teh�t van egy agyunk a mellkasi �regben, �s egy m�sik a koponya�regben. �regekr�l besz�lek, mert ezek nagyon fontosak az er�terek magyar�zata szempontj�b�l.

A NES keret�ben v�gzett HBF-kutat�saink al�t�masztott�k azt az elk�pzel�st, hogy a sz�v nem csup�n pumpa, sokkal ink�bb kulcsfontoss�g� energetikai �sszek�t� k�zpont az �sszes testter�let k�z�tt, eg�szen od�ig, hogy �gy t�nik, r�sze van az eml�kt�rol�s folyamat�ban is. A tanul�s, a nyelvi k�szs�gek, az inform�ci�feldolgoz�s mind a sz�vhez k�t�dnek. �gy p�ld�ul az autizmust �s a tanul�si neh�zs�geket a sz�v mint energetikai k�zpont kezel�s�vel gy�gy�tjuk. B�tor�t� h�rek �rkeztek gyakorl� orvosokt�l, akik ezen a ter�leten dolgoznak.

Megd�bbent� volt sz�momra, milyen nagy m�rt�kben tapasztaltak a p�cienseink testi-lelki fel�p�l�st az infocseppek szed�sekor. �s a NES az�rt is k�l�nleges, mert gyors �s viszonylag f�jdalommentes – nem kell k�nokat �t�lni, vagy a mam�dra ord�tani k�zben. (Nevet�s.) A r�eszm�l�sek magukt�l mer�lnek fel, a maguk idej�ben, �s �gy hissz�k, egyszer�en az�rt, mert az infocseppek seg�tenek abban, hogy az inform�ci� hat�konyabban jusson el a test k�l�nb�z� r�szeibe. Ha �gy tetszik, a tudatunk egyik r�sze �sszek�ttet�sbe ker�l egy m�sikkal.

UE: Fel tud id�zni egy saj�tos esetet, amely demonstr�lja azt az integr�l� hat�st, amir�l besz�lt?

PF: Term�szetesen. Egyik r�gi bar�tomra, egy h�lgyre gondolok. �tven �ves kora k�r�l csom�t fedezett fel a mell�ben �s orvoshoz ment. Egy rossz eml�k� orvosi vizit ut�n j�tt hozz�m, mert ragaszkodott ahhoz, hogy ne r�ntgenezz�k meg. Adtam neki egy �rt�kel�st, azt�n infocseppekkel l�ttam el. Nem sokkal k�s�bb egy �jszaka hosszan �lmodott, �s hirtelen �lm�ban felid�zte, hogy mell�t be�t�tte a kocsiajt�ba. Amint tudjuk, sok r�kos megbeteged�s h�tter�ben gyakran valamilyen traumatikus esem�ny h�z�dik meg, amely vagy a gondolatainkban zajlik le, vagy a testmez�nkben. L�nyeg�ben a gondolatok a test-mez�... Volt egy m�sik �lma, amely arr�l sz�lt, hogy nem tudta megl�togatni a nagymam�j�t, miel�tt meghalt, �s mennyire hib�snak �rezte mag�t amiatt, hogy nem tudott elb�cs�zni. Mind a b�ntudat, mind a trauma el�j�tt, integr�l�dott, ha �gy tetszik; a mell�ben l�v� daganat pedig n�gy vagy �t nap m�lva elt�nt.

Pontosan tiszt�ban volt vele, hogy mi t�rt�nt, �sszekapcsolta az �lm�nyeket �s sokaknak besz�lt r�la. Nem �ll�tom, hogy gy�gy�tani tudjuk a r�kot. Azt �ll�tom, hogy �rtj�k a betegs�g mechanizmus�t, a r�k mechanizmusa pedig nem k�l�nb�zik m�s betegs�gek�t�l. Nincs semmi k�l�n�s a r�kban; mind ugyanarr�l sz�l. Mind-mind ugyanaz, csak m�s �s m�s helyen mer�l fel �s m�sk�pp jut kifejez�sre. Sok hasonl� esetem volt, ahol gyors r�eszm�l�s t�rt�nt valamire, mik�zben a betegs�g egyszer�en elt�nt.

Meg kell szabadulnunk az agyunkban l�v� sok kis r�szleg gondolat�t�l, �s l�tnunk kell, hogy az eg�sz egy �s ugyanaz, mind egyszerre dolgozik, �s nem tudjuk blokkolni a dolgokat. Amint tudja, a pszichoter�pi�ban j�l ismert, hogy az emberek �ri�si utakat k�pesek megtenni, hogy elrejtsenek inform�ci�kat maguk el�l. A NES-ben ezt a jelens�get �gy ford�tjuk le, hogy a testmez�ben inform�ci�-blokkol�s tapasztalhat�. Amikor megszabadulunk ezekt�l a g�tl� t�nyez�kt�l, elk�peszt� gy�gyul�sokat tapasztalunk, amelyek gyakran �lmokban vagy felismer�sekben fejez�dnek ki. El�g elk�peszt� t�rt�neteink vannak. Miut�n az inform�ci��tviteli hiba forr�sa valamilyen trauma szokott lenni, a traum�t pr�b�ljuk kezelni. Sz�mos infocsepp�nk van csak erre a c�lra.

UE: A k�vetkez� k�rd�sem tal�n t�lmegy az interj� keretein, de mondana n�h�ny sz�t arr�l, hogy ezek a felfedez�sek, az �n spiritu�lis t�j�koz�d�s�val egy�tt, hogyan hatottak az �let�re?

PF: Sz�vesen. Az �n probl�m�m az, hogy a biol�gia elt�r�lte Istent �s a spiritualit�st, nagyj�b�l a 19. sz�zad �ta, �s azt mondta, hogy ezek nincsenek, mert a biol�gi�t ezek n�lk�l az �ll�t�lagos hat�sok n�lk�l is tudjuk m�k�dtetni. Ez akkoriban f�lelmetes dolog volt, mert valamif�le diszcipl�n�t akartak l�trehozni, �s meg akart�k hat�rozni ennek a diszcipl�n�nak a param�tereit �s kontextus�t. Az egyetlen baj az, hogy most arra a felt�telez�sre vagy hitre jutottunk, hogy automata k�miai g�pek vagyunk, amelyekben mindenf�le folyamat zajlik. Minden, ami nem illik bele a k�miai modellbe, „placebo”-nak sz�m�t. K�vetkez�sk�ppen hasad�s van a fizikai test�nk �s a tudatunk k�z�tt – pedig benn�nk ez nem �gy van. �gy az orvostudom�ny elszakadt a saj�t magunkr�l val� felfog�sunkt�l. Mert mik�zben massz�rozz�k a l�badat vagy a l�bujjadat, gondolatok mer�lnek fel az agyadban. (Nevet�s.) A kvantum-szeml�letben ez mind egy, nincs test-l�lek elv�laszt�s. A kvantum rendszerben nincs val�s �s virtu�lis, nincs dualizmus.

Ami a felfedez�seket �s a spiritualit�st illeti, csup�n meger�s�t�st nyert a spiritu�lis gondolkod�s egy k�zponti gondolata, hogy l�tezik a dolgoknak egy egym�sba kapcsol�d�sa, egy Egys�g. A biol�gia nagyon sokat vesz�tett azzal, hogy ezt feldarabolta. A biol�gia nemcsak a vall�st �s a spiritualit�st nem vette figyelembe, hanem a tudatot sem ismerte el, amely pedig adva volt a pszichol�gia sz�m�ra. M�g a klasszikus pszichol�gi�ban is a tudat vizsg�lat�t bizonyos ter�leteken a parapszichol�gi�ba sz�m�zik, messze, egy m�sik �p�letbe. (Nevet�s.) Valamik�ppen folyamatosan elker�lik azt a k�rd�st, hogy kik vagy mik vagyunk mi voltak�ppen? Pedig ha pszichoterapeuta vagy, fel kell tenned a k�rd�st, hogy ki vagy, mi is vagy ebben a vil�gegyetemben. Mi is csod�latos inform�ci�-�tviteli szerkezetek vagyunk, ami az eg�sz univerzumra kiterjed. A test�nk folyamatosan inform�ci�t cser�l mindenf�le ter�lettel, m�s emberekkel �s az eg�sz vil�ggal. A vil�gk�p�nket az hat�rozza meg, hogy hogyan sz�rj�k ezt ki, hogyan struktur�ljuk ezeket a hat�sokat saj�t k�pess�geink szerint. Spiritualit�s di�h�jban, nem igaz? Vagyis az �let j�val izgalmasabb, mint k�miai g�pnek lenni. (Nevet�s.)

Ami szem�lyesen engem illet, elmondhatom, hogy a NES-sel val� foglalkoz�s megv�ltoztatta az �letemet: egy ki�gett, kr�nikus f�radts�gt�l szenved� betegb�l, aki az ausztr�l boz�tosban  orvosk�nt pr�b�lt meg�lni, olyan valaki lettem, aki nemr�g egy biofizika mesterk�pz�s �ssze�ll�t�s�ban vett r�szt, seg�tett kifejleszteni egy sor bioenergetikai gy�gyszert, �s k�t kiad�s alatt l�v� k�nyv�n dolgozik.

UE: K�sz�nj�k a r�nk sz�nt id�t, Peter.

PF: �r�mmel tettem.