Mint ismeretes, haznkban az egy fre jut vi cigarettafogyaszts alapjn az elkel harmadik helyet foglaljuk el az eurpai ranglistn.
Annak ellenre, hogy egy szl cigaretta elszvsa krlbell 15 perccel rvidti meg az amgy is alacsony szletskor vrhat tlaglettartamot, mely gy frfiaknl 57, nknl 65 vre cskken.
A dohnyosok sokszor mondjk, a nagyvrosok lgszennyezettsge jval nagyobb krokat okoz mint a cigarettafst. Pedig ez nincs gy, ugyanis szakemberek kimutattk, hogy a dohnyfstben 10-szer annyi egszsgkrost anyag van mint a vrosi levegben. Sajnos azt is kevesen tudjk, hogy a dohnyzs ugyanolyan szenvedly betegsg mint az alkoholizmus vagy a drog fogyaszts csak trsadalmilag jval elfogadottabb.
A dohnyzs nemcsak rossz szoks, hanem egy "hallos" szenvedly, mely fizikai s pszichikai ktdsbl ll.
A fizikai fggsg a cigarettafstben lv nikotinhoz ktdik. A nikotin ersebb hozzszokst vlt ki mint a heroin. A dohnyzs abbahagysa kellemetlen vegetatv tnetekkel jr (ingerltsg, nyugtalansg, fradkonysg, fejfjs, alvszavar).
A pszichs fggsg egy rgyjtsi knyszer, feltteles reflexek sorozata. A rendszeresen dohnyz bizonyos helyzetekben trvnyszeren rgyjthatna s ha erre nincs lehetsge rosszul rzi magt, pnikba esik, gy rzi, hogy "tiszta ideg" (pl. a kvhoz elszvott cigaretta). Ez a ketts fggsg a f oka a sokszor kudarcra tlt leszoksi ksrleteknek.
A tarts szenvedly okai:
Hozzszoks fizikai ktds
Megszoks pszichs ktds
Kortrsak befolysa
Azt hiszik a dohnyzs nem egyb mint kedvtels
Azt hiszik, hogy szemly szerint k nincsenek veszlyben
gy kpzelik, tudjk mikor kell abbahagyniuk
Azt hiszik a dohnyzs segt abban, hogy meglljk a helyket