Mint ismeretes, hazánkban az egy főre jutó évi cigarettafogyasztás alapján az előkelő harmadik helyet foglaljuk el az európai ranglistán.
Annak ellenére, hogy egy szál cigaretta elszívása körülbelül 15 perccel rövidíti meg az amúgy is alacsony születéskor várható átlagélettartamot, mely így férfiaknál 57, nőknél 65 évre csökken.
A dohányosok sokszor mondják, a nagyvárosok légszennyezettsége jóval nagyobb károkat okoz mint a cigarettafüst. Pedig ez nincs így, ugyanis szakemberek kimutatták, hogy a dohányfüstben 10-szer annyi egészségkárosító anyag van mint a városi levegőben. Sajnos azt is kevesen tudják, hogy a dohányzás ugyanolyan szenvedély betegség mint az alkoholizmus vagy a drog fogyasztás csak társadalmilag jóval elfogadottabb.
A dohányzás nemcsak rossz szokás, hanem egy "halálos" szenvedély, mely fizikai és pszichikai kötődésből áll.
A fizikai függőség a cigarettafüstben lévő nikotinhoz kötődik. A nikotin erősebb hozzászokást vált ki mint a heroin. A dohányzás abbahagyása kellemetlen vegetatív tünetekkel jár (ingerültség, nyugtalanság, fáradékonyság, fejfájás, alvászavar).
A pszichés függőség egy rágyújtási kényszer, feltételes reflexek sorozata. A rendszeresen dohányzó bizonyos helyzetekben törvényszerűen rágyújthatna és ha erre nincs lehetősége rosszul érzi magát, pánikba esik, úgy érzi, hogy "tiszta ideg" (pl. a kávéhoz elszívott cigaretta). Ez a kettős függőség a fő oka a sokszor kudarcra ítélt leszokási kísérleteknek.
A tartós szenvedély okai:
Hozzászokás fizikai kötődés
Megszokás pszichés kötődés
Kortársak befolyása
Azt hiszik a dohányzás nem egyéb mint kedvtelés
Azt hiszik, hogy személy szerint ők nincsenek veszélyben
Úgy képzelik, tudják mikor kell abbahagyniuk
Azt hiszik a dohányzás segít abban, hogy megállják a helyüket
Nem hiszik, hogy abba tudják hagyni
A dohánytermékek reklámja
Félelem a kudarctól
Félelmek a súlynövekedéstől
Idős, egészséges dohányosok példájával nyugtatják magukat